Baja város

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Bács-Kiskun megye
Kistérség: Bajai kistérség
Lakosság: 37462 fő
Terület: 177.61 km²
Népsűrűség: 210,92 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 79

Fekvése

A Duna bal partján, az 55-ös és 51-es főút mentén, a Mohács-szigettel szemben fekszik. Budapesttől 167 kilométerre található. Három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. Fontos közlekedési csomópont. A legfontosabb déli átkelőhely a Dunán. A Duna-híd 1909-ben épült.

Története

Neve török eredetű, jelentése bika. Első okleveles említése 1323-ból származik.

Ásatások alapján területe az újkőkor óta lakott. Már az Árpád-korban fontos átkelőhely volt a Dunánál. Palánkvára a törökök uralma alatt volt a mohácsi csatától 1687-ig. Városi rangot 1696. december 24-én nyert I. Lipóttól. Címere ezen dátum miatt ábrázolja a bibliai Ádámot és Évát.

A későbbiekben sokat szenvedett: pestisjárvány (1739), árvíz (1751) és tűzvész (1840) pusztította. 1839-ben a városban megkezdődött a magyar nyelvű oktatás, 1845-ben megnyílt az első gőzfűrdő. A 19. század utolsó harmadában fejlődésnek indultak a közművek is. 1885-ben egyes bajai utcákat már gázzal világítottak ki, 1887-től pedig rendszeres a gázszolgáltatás. 1892-ben megnyílt a bajai telefonhálózat. A városnak azonban 19. század végén sem volt vízvezeték- és csatorna-hálózata. 1919-1921 között szerb megszállás alatt állt. 1930-ban hozzácsatolták Bajaszentistván nagyközséget. 1920 és 1941, majd 1945 és 1950 között ismét Bács-Bodrog vármegye székhelye volt.

Gazdasága

Fontos folyami kikötő. Évszázadokig vezető szerepe volt a térségi termény-, állat- és borkereskedelemben. Bár kézmű- és malomipara jelentős volt, az igazi ipari fejlődése a 19. század végén indult meg, amikor számos ipari üzem létesült itt. Megyeszékhely státuszának elvesztésével fejlődése is visszaesett, ismételt fellendülése az 1970-es évek fejlesztései nyomán kezdődött. Az 1990-es évek, a gazdasági szerkezet átalakítása kedvezőtlenül érintette, amely a mai napig érezteti hatását.

Ma is léteznek itt feldolgozóipari üzemek, főként a malomipar, bőripar, posztóipar, faipar és építőipar területén, de élelmiszeripara is jelentős.

Közlekedés

A Szentháromság tér Közút

Budapest felől az 51-es, Kecskemétről az 54-es, Szeged és Bátaszék felől pedig az 55-ös számú főúton közelíthető meg.

Vasút

A város a Kiskunhalast Bátaszékkel összekötő vasútvonalon érhető el.

Helyi tömegközlekedés

Baja helyi tömegközlekedését a Bács Volán Zrt. látja el.

Kultúra

Főiskolai város.

A Sugovica által körülölelt Petőfi-sziget a magasból

Minden évben július második szombatján rendezik meg Bajai Népünnepély – „ A halászlé ünnepe a halászlé fővárosában” nevű hagyományőrző programot, amelyen több ezren főzik a híres bajai halászlét. Itt telepedett le 1813-ban a csárdás atjyának is nevezett hegedűművész és zeneszerző, Rózsavölgyi Márk. A város zenei életét két lelkes amatőr kórus is gazdagítja: a Liszt Ferenc Kórus és az Ad Libitum Kórus.

Sport

Baján rengeteg sportolási lehetőség van. A városnak van 2 labdarúgó klubja: a Bajai Labdarúgó Sport Egyesület és a Bajaszentistváni Sport Kör. Ezen kívül van itt még: kosárlabda, röplabda, vízilabda, asztalitenisz, floorball és sakk club is. Az úszók és evezősök is kiváló eredményekkel büszkélkedhetnek. Amatőr szinten legjelentősebb a Futeam futóklub (http://www.futeam.hu) és az országos jelentőségű Bajai Lasszó nyíltvízi úszás (http://bajailasszo.hu).

A legismertebb sportolók

Varga Tamás (evezés, világbajnok 2005), Koch Renáta (duatlon-triatlon, világbajnok 2004, többszörös Európa-bajnok), Hosszú Katinka (úszás, olimpikon 2004), Bajai Péter (triatlon, Európa-bajnok). Baján sportoltak még: Disztl Péter (a magyar labdarúgó válogatott volt kapusa), Bognár György (50-szeres válogatott,a magyar labdarúgó válogatott volt játékosa) és Disztl László (labdarúgó és edző)

Bajaszentistváni Sport Kör

1973-ban alapították. Színe: fekete-fehér. A stadion neve: Szentistván Aréna. A csapat beceneve: Bajai Szent Etyien. Elnök: Agatity József. Játékoskerete a 2006–2007-es megyei II. osztályú bajnokságban: Székely Csaba, Petrovácz Ákos, Kincse Norbert, Tirner László, Moóri Balázs, Lovrity Tamás, Puskás Csaba, Szólik Gábor (játékosedző), Székely Zsolt, Kovács Krisztián, Radics István, Szőcs Gábor, Császár Norbert, Hamvas Roland, Kristolovics József, Szatmári Ákos, Káli Lajos, Hangya László
Legjobb eredményei a 2000-es években: Bács-Kiskun megyei III. osztály bajnoka (1999–2000), Bács-Kiskun megye II. osztály (déli) bajnoka (2004–2005), ezüstérmes (2005–2006), bronzérmese (2002-2003)

A csapat internetes oldala: www.bajaszentistvanisk.tvn.hu

Látnivalók

A Kálváriakápolna. Felirata szerint: „Klasszicista, 1836-ban épült, valószínű Hild József tervei szerint.”

Türr István Múzeum
Nagy István Képtár
Kálváriakápolna (klasszicista, Hild Józseftől)
Zsinagóga (19. század)
Neoreneszánsz városháza (az egykori Grassalkovich-kastély)
Szentháromság tér a Sugovica folyóval
A Szentháromság szoborcsoport
Bunyevác Tájház
Éber Emlékház – Galéria

Testvérvárosai

Zombor, Szerbia

Hódmezővásárhely, Magyarország

Marosvásárhely, Románia

Erdőszentgyörgy, Románia

Waiblingen, Németország

Argentan, Franciaország

Thisted, Dánia

Labin, Horvátország

Baja híres szülöttei

Türr István szobra Baján

Albert Andor (1876–1940) – szobrászművész
Bajai Ernő (1921-1993) – újságíró, rejtvényszerkesztő
Bajai Jenő (1914-1996) – mezőgazdasági mérnök
Bayer József (1851–1919) – színháztörténész, az MTA tagja
Beck Károly (1818–1879 – költő
Csermák Mihály (1863–1915) – honvéd ezredes, az uzsoki hős
Dávid Ibolya (1954–) – jogász, politikus
Ernst Jenő (1895–1981) – orvos, biofizikus, az MTA tagja
Jánossy Dénes (1891–1966) – levéltáros, az MTA levelező tagja
Jelky András (1738–1783) – világjáró utazó
Lukin László (1926–2004) – tanár, karnagy, zenei műfordító
Mészáros Lázár (1796–1858) – honvéd tábornok, hadügyminiszter, az MTA levelező tagja
Miskolczy Dezső (1894–1978) – orvos, az elmekórtan világhírű kutatója, az MTA tagja
Sándor Emma (1863–1958) – zeneszerző, műfordító, Kodály Zoltán felesége
Telcs Ede (1872–1948) szobrászművész
Tóth Kálmán (1831–1881) – költő, író, az MTA levelező tagja
Türr István (1825–1908) – szabadságharcos, olasz királyi altábornagy
Jelasic Radovan (1968-) – Szerb Nemzeti Bank (NBS) elnöke
- http://www.c3.hu/~aevk/hely_ism.html

Következő községek

További községek